– élménybeszámoló –
2011. szeptember 18., vasárnap. Elérkezett a nagy nap. A Váci utcán, a Vígszínház kamaraterme előtt hosszú sor kígyózik. Bent már zsúfolásig tele a terem. Mind arra várnak, hogy megnézhessék a Kamaszba-zárva című jelenetíró verseny 18 nyertesének jeleneteit – köztük az enyémet is.
A jeleneteket Forgács Péter rendezte, a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színis diákjainak segítségével. ők mind egytől egyig tehetséges huszonéves fiatalok, akik máris apróbb szerepeket kapnak a Vígszínházban. A jelenetírók szintén diákok még – van, aki velem egyidős, van, aki már egyetemista. Mind izgatottan várjuk a jeleneteink premierjét. Ezeket nem hagyományos módon, a színpadon, hanem kiállításszerűen lehet megtekinteni a Színház különböző, eddig nem látogatott termeiben: a pincében, öltözőben, büfében, ruhatárolóban, lépcsőkanyarban, a mosdó előtti folyósón. A jelenetek kétszereplősek, és maximum 5-6 percesek.
A nézők öt útvonal közül választhatnak, amelyek különböző színnel vannak jelölve, és egy-egy csoportvezető kíséri el őket az egyes jelenetek helyszíneire. Kissé zűrzavar van, hiszen nagy a tömeg és meleg van. A jelenetek párhuzamosan mennek, a kiabálás az egyik helyszínről áthallatszik a másikra. Miután lejárnak, bemutatják szerzőket is a közönségnek.
A két órán keresztül tartó program díjkiosztóval zárul. A tömeg bevonul a színpadhoz, helyet foglalnak, majd Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatónője név szerint a színpadra szólít bennünket, a 18 szerzőt, és röviden kikérdez: honnan jöttünk, mit tanulunk és mik szeretnénk lenni, ha nagyok leszünk. A díjkiosztó után felolvasó előadás következik Hegedűs D. Géza rendezésében.
A vasárnapot megelőző szombat volt a főpróba napja. A színház büféjében ismerkedtünk meg (mi, pályázók) Forgács Péter rendezővel, Garai Judit dramaturggal, Eszenyi Enikő színházigazgatóval, Hullan Zsuzsa színésznővel és a SZFE másodéves színészeivel. Minden jelenetet sorra vettünk – a diákok eljátszották, a rendező még néhány simítást végzett rajta, majd megbeszélte az írókkal a jelenetét. Az ötleteinket is szívesen meghallgatta, kíváncsi volt arra is, hogy mit olvasunk szabadidőnkben, honnan jött az ötlet a jeleneteinkhez, és elmondta, miért és mi tetszett benne. Az én jelenetem címe Első találkozás, amit Janka Barnabás és Mészáros Blanka adtak elő. A rendező és Eszenyi Enikő szerint a jelenetem szellemes, tetszett nekik a humoros párbeszéd, a nyelv használata és a jelenetem témája: Aileen, az ír lány, és Christoph, a francia fiú legelső találkozása, ami rögtön vitatává fajul, és kialakul a első szikra közöttük. Elmondásuk szerint ez a téma örök, és mindig visszatér: Rómeó és Júlia, két ellenséges nép, vagy család gyermeke.
A hétvége rövid volt, de annál zsúfoltabb és élményekkel teli. Jó érzés volt belecsöppenni a pesti művészvilág kellős közepébe – ha csak egy nagyon kis ideig is.
Dragu Erika XII. A
AI: segítség vagy veszélyforrás? Iskolánk filológia szakos diákjai dobogós helyezéseket értek el a Venczel József esszéversenyen
.png)
