Rövid történeti bemutató a ferencesek letelepedéséről és könyvtáráról
A ferencesek az 1241-1242-es tatárjárás után telepedtek meg Erdélyben. A XV. század végéig a ferencesek Csíksomlyón kívül Erdély számos településén építettek vagy létesítettek templomot, rendházat. Csíksomlyói templomuk és kolostoruk Hunyadi János idejéből való.
A ferences rend kolostorának elengedhetetlen fontosságú tartozéka volt a könyvtár.
Egy 1444-es helybéli oklevélben említést tesznek a ferencesek könyvtáráról. A kolostor könyvtára Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb középkori egyházi gyűjteménye. Felbecsülhetetlen értéke abból adódik, hogy miközben más erdélyi és magyarországi rendházak könyvtárai részben vagy egészen megsemmisültek, addig a csíksomlyói könyvtár fennmaradt. Gyarapodásának egy része a megszűnt magyarországi és erdélyi rendházak középkori könyvtárainak köteteiből származik, amelyeket nemcsak megszerezni, hanem megőrizni is képes volt.
Egyetlen erdélyi katolikus könyvtár, amely túlélte a reformációt. Képes volt fennmaradását biztosítani, sőt meglévő állományát gyarapítani. Nagy segítséget nyújtott mindehhez a nyomda. Több értékes művet sikerült kinyomtatni.
Az 1676-tól induló könyvnyomtatás Kájoni János nevéhez fűződik, aki a Rómától megszerzett engedély előtt is ad ki könyveket. A nyomda léte nagy szerepet játszott az újrainduló iskolában is, ahol nemcsak egyházi személyeket, hanem világi tanítókat is alkalmaztak.
Első ízben a ferencesek által újraindított iskolában a XVII. század elején alkalmaztak világi tanítókat. Erre az időszakra tehető egy komolyabb iskolai könyvtár létrehozása is.
A tulajdonosi bejegyzések tanúsága szerint a könyvek többsége a ferences rendtagok tulajdona és a XVI. században nagyrészt megszűnt rendházak birtokában volt. A könyvtári könyvek tulajdonosainak egyik jelentős csoportját a székelyföldi könyvgyűjtők alkották: papok, tanítók, nevezetes személyek stb.
A XIX. Század végéig – nemcsak művelődéstörténeti szempontból - az igen értékes állomány elérhető lesz minden komoly érdeklődő számára.
Annak ellenére, hogy századok folyamán a csíksomlyói könyveket többször leltárba vették, mégsem sikerült megőrizni ezeket a dokumentumokat.
Pedig a könyvtár sikeresen túlélte a csíki tatárdúlásokat, a reformációt, illetve más támadásokat. A XX. században azonban nem így történt. A Ferenc-rend feloszlatása után (1951) a gyűjtemény egy ideig Csíksomlyón maradt. 1961 után a Csíkszeredai Múzeumba szállították át azokat. A hatvanas években a könyvállomány bizonyos része maradt a múzeum birtokába. A hiányzó Kájoni- kéziratokat, zenei kódexeket elveszettnek hitték. A könyvtár elveszettnek vélt kincsei 1980-ban és 1985-ben kerültek elő. 1980. Augusztus 22-én a kolostortemplomban, a Mária szobor talapzatának javításakor bukkantak rá a könyvek és kéziratok egy részére, amely 33 nyomtatásos és kéziratos könyvet, misztériumdrámákat, levéltári iratokat, egy függőpecsétes oklevelet, valamint az elveszetnek hitt XVII. századi Kájoni arcképet tartalmazott. A könyvek és kéziratok zöme 1985. április 11-én látott napvilágot. A Csíki Székely Múzeum munkaközösségének kiemelkedő egyéniségei, mint: Muckenhaupt Erzsébet, Gecző Kálmán,P. Márk József és Dénes Márton, a kolostor egykori nagy ebédlőjében (ma a Szent Anna iskola kapott helyet benne), - egyik elfalazott vakablakban, deszkák között rábukkantak 124 kéziratra és ősnyomtatványra.. A nedvesség végett az alul került könyvek 25% megsemmisült. A könyvek egy részét melyek restaurálásra szorultak Bukarestbe vitték, beleértve a teljesen szétesetteket is.
1987-ben felsőbb állami utasításra a ferencesek, illetve a római katolikus gimnázium könyvállományának újabb kori köteteit a múzeumból a csíkszeredai Megyei Könyvtár dokumentációs osztályán helyezték el. Az 1989-es rendszerváltás után sikerült újból visszaszerezni ezeket a köteteket a múzeum számára. Mindez a bukaresti és a csíkszeredai valamint a jászvásári (Iaşi) restaurátorok együttműködésének eredménye. Az utolsó példányok 1993. tértek vissza Csíkba.
Jelenleg a múzeum gyűjteményében található az egykori ferences könyvtár megtalált kötetei, kis része a ferences kolostor tulajdonába került.
Az iskola könyvtára
Az iskola alapítását körülbelül a XV. századra teszik. Az iskola közvetlen a ferences kolostor mellett működött. Mivel kezdetben egyházi tanítók végezték az oktatói-nevelői tevékenységet az iskolában, elsősorban a saját könyvtárukat használva adták tovább tudásukat a tanulóknak Bizonyított tény az is, hogy a XVI. század második felében már középfokú oktatás folyik.
Az iskolai könyvtár könyveiről az első feljegyzés 1630-ból való. Valószínű, azelőtt is létezett könyvtár az iskolában. Erről a kis gyűjteményről nem maradtak feljegyzések. Egyes feltételezések szerint a kolostori könyvtárba olvadt be. Közben az iskolát a „pogányok” 1661-ben felégették. Az újra induló iskola alapítói között ott volt a könyvnyomtató és egyben könyvtárgyarapító Kájoni János is. Nemcsak egyházi személyek igyekeztek az állományt gyarapítani, hanem világi személyek is. Különböző egyesületek által létrehozott könyvtárak egy része beolvadt a kolostor könyvtárába. Ilyen volt az 1727-ben alapított Mária Társulat könyvtára is. E társulat tagjai közé befogadták a legjobban tanuló diákokat. A diákok számára létrehozott könyvtárat folyamatosan kellett gyarapítani, egyrészt a kevés kötetszám végett, másrészt az újonnan érkező információk ismertetéséért. Mivel az iskolának nem volt elég pénze könyvvásárlásra a könyvtár gyarapításának nagy részét adományokból próbálták fedezni. Ennek ellenére egyre erőteljesebb igény lett az új könyvek iránt. A lehetőségekhez mérten megvásárolták a legszükségesebb köteteket a fontossági sorrendet követve. Elsőként az oktatói-nevelői tevékenységhez szükséges könyveket szerezték be, természetesen a tanítás rendjéhez igazodva. A kialakított állomány túlnyomó részét latin, csekélyebb számban magyar, valamint német és görög nyelvű könyvek tették ki.
A könyvek összetétele arról is tanúskodik, milyen szellemi táplálékot nyújtott diákjainak és tanárainak az akkori iskola. Az intézmény mégsem tudta megtartani meglévő állományát.
A jelenlegi iskola könyvtárában fellelhető évkönyvek is tükrözik a hajdani állapotokat. Igaz, évkönyveink az 1870 évek utáni időszakból valók.
Imets Fülöp Jákót tartják az új iskolai könyvtár megalapítójának, aki huszonegy esztendőt igazgatta az iskolát.
1875-ben az iskolai könyvtár egész állománya 1882 kötet. A könyvek beszerzésénél különös gondot fordítottak a tankönyvekre, mivel segíteni akartak a szegényebb tanulókon. A csekély használati díj mellett tankönyvekkel ajándékozták meg őket a tanulási időszakra.
Az 1876. december 23-i tanári tanácskozáson azon indítvány merült fel, hogy válasszák szét az addig egyben lévő tanári könyvtárat az ifjúságitól, a volt közös könyvtár tankönyveit pedig jutányos áron adják el, és a megmaradt ifjúsági könyvtár pedig egyesüljön az önképzőkör könyvtárával. Így a könyvek száma 1975 kötetről 1300-ra csökkent.
1879 és 1880 között 1190 könyve volt külön a kölcsön könyvtárnak. Az ifjúsági könyvtár 334 könyvet számlált, míg a tanári könyvtár 1810 kötettel büszkélkedhetett.
Az elkövetkezendő években egyre több könyvet vásároltak.
Az 1900-as évek elején ismét folyamatosan gyarapodni kezdett a könyvtár állománya. Ezek voltak a legkedvezőbb évek. Egyesületekhez fordulva több könyvet tudtak vásárolni, mint a korábbi években. Nemcsak vásárlás útján, hanem adományokból is tekintélyes kötetszámra tettek szert.
1918 után megszűnt Budapesttel az érintkezés. Tudományos művek beszerzése lehetetlen volt. Ebben az időszakban a könyvtárállomány kevés kötetszámmal nőtt. A háború éveiben egy része eltűnt, elkallódott, vagy a hatóságok nyomására állami kézbe került. Néhányat civilek rejtegettek.
A XIX. század végén szegényes folyóirat-küldemények érkeztek, de a folyóirat-állomány is csak a XX. század első feléig, pontosabban az első világháborúig bővült. Az új állami berendezkedés a 20-as években a román anyanyelvű folyóiratokat beszerzésére fektette a hangsúlyt. Ugyanez érvényes volt a könyvekre is.
1923-ban habár még létezett a három elkülönítet könyvtár, a könyvtárállomány szegényes volt. A tanári könyvtár 3558 kötetét tizenhat tanár használta.
Az 1940-es bécsi döntés értelmében az anyaországhoz visszakerült országrészek között Észak-Erdély is ott volt. A tanári könyvtár 7110-ről 7541-re gyarapodott, míg az ifjúsági könyvtár 4075-ről 4874-re gyarapodott.
1945-ben újból gazdát cserél Észak-Erdély. 1947-ig a könyvtár állapota nagyjából ugyanaz maradt, mint a negyvenes években. Az ötvenes évekbeli története a kommunista hatalom berendezkedésétől függően alakult, mivel az iskolai könyvtár régi könyvei szinte ugyanazt a kálváriát járták végig, mint a ferences könyvtáréi ugyanebben az időszakban. A könyvtár súlyos gondokkal küzdött. Az iskolában hagyott könyvek elégtelennek bizonyulnak a tanítás szempontjából. A könyvtár gyarapítását pedig az ehhez kirendelt állam emberei intézték a kor politikai szellemének megfelelően, ahogy már nemegyszer megesett a történelem folyamán.
1960-tól ingyenes tankönyveket osztogattak az I-VIII. osztályos tanulók számára. 1965-től a IX-XII. osztályos diákok is ingyen tankönyvekhez jutottak.
1967-ben két alkalmazott végezte a könyvtárosi teendőket. A könyvtár állománya 2426 kötettel gyarapodott, amelyből román 1669, magyar 630 és idegen nyelvű 127 volt. Az évkönyv nem tesz említést a könyvek számáról, de az elmesélések alapján nem lehetett több 6000-700 kötetnél.
A nyolcvanas évek elején 33 000 kötet volt a könyvtárban, míg a nyolcvanas évek végén ez a szám körülbelül 27 000-re rúgott. A megszüntetett V.-VIII. osztály végett az ifjúsági könyvek más iskolához kerültek.
A kilencvenes évek közepén több mint tízezer kötettel nőtt a könyvtár állománya. Ez az 1989-es rendszerváltásnak volt köszönhető. Nagyrészük ajándékként érkezett Magyarországról. Ezen könyvek túlnyomó többsége a magyar könyvtárakból kiselejtezett példányok, amelyeknek nagy része ma is használható. Kis részük magángyűjteményekből származik, kevés hányada pedig vásárlásból.
1995-ben az iskola könyvtára 33291 kötetet számlált. A kommunizmus éveinek könyvleírásaiból és a tömeges selejtezésekből adódó könyvhiányt, az egyes könyvek nehéz elérhetőségéből fakadó krízist nagyrészt megoldották az adományokkal jutatott példányok. A könyvek száma ugyanis így rohamosan nőtt. Ezért szüksége volt a könyvtárnak helyre. Először csak egy terem állt rendelkezésre, amelyet később még eggyel bővítettek. Az utolsó, harmadik termet az olvasók számára hozták létre.
A könyvtár mai helyzete
A könyvtár állomány-gyarapodásának nagy részét továbbra is az ajándékkönyvek teszik ki. A nélkülözhetetlen művek bizonyos részét az iskola vásárolja meg.
A könyvek az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerint vannak besorolva.
Az olvasóteremben találhatóak az általános lexikonok, enciklopédiák, szótárak, valamint a szakkönyvek. Ezen könyvek nagyobb része kevés példányszámban kapható meg a könyvtárban, ezért ezeket a példányokat a diákok csak helyben használhatják, a tanárok tanórára elvihetik. Kivételes esetekben egy vagy több napra ki lehet kölcsönözni az említett könyvtípusokat, mint például: versenyekre, olimpiászokra való felkészülés esetén. Dolgozatírások előtt, hétvégeken szintén kivehetők az igényelt szakkönyvek, de a rákövetkező hét elején a kölcsönzők kötelesek azokat visszahozni.
A felsorolt könyveken kívül létezik egy szabadpolcos rendszer, ahol nagyjából szórakoztató irodalom található.
Szintén az olvasóteremben kapnak helyet az újságok, folyóiratok. Többnyire ugyanúgy, mint a szakkönyveket: helyben lehet olvasni a sajtótermékeket is.
Ami újdonság az olvasóteremben, az, hogy a diákok számára be van kötve az Internet. Nyolc számítógép áll rendelkezésükre, amelyeket a tanulók, ha használni akarnak, kötelezően fel kell iratkozniuk szünetre és órára egyaránt.
A könyvkölcsönzői rész zárt rendszerrel működik.
A nyitva tartás ideje nyolc óra. Az olvasótermi szolgálat egy órával rövidebb. Keddi napokon 8-17 óra között tart nyitva mindkét részleg.
A napi forgalom: háromszáz főre tehető, ha egy tanév átlagát vesszük figyelembe.
Ebből száztízen kölcsönöznek, százkilencvenen az olvasótermet használják (százan az Internetet használják, kilencvenen helyben olvasnak vagy órára kölcsönöznek ki könyveket).
A dedikált könyvek, kézzel vagy géppel írott dokumentumok a könyvtár második termében vannak elhelyezve.
A könyvtár jelenlegi állománya 36. 038 könyv áll.
A beiratkozó olvasók száma 1107. Az olvasótermet használók számával együtt 1200 fő jár a könyvtárba.
Évente hozzávetőlegesen 30. 000 könyvet kölcsönöznek ki: ebből (2002-2003. tanév adatai alapján) 22. 017 irodalom könyv, 8. 021 a más szakterületekhez kapcsolódó kölcsönzött könyvek száma.
Nyelvi megosztás szerint: román könyv 10. 006, magyar 18. 031, más nyelvű 2. 001 van. Hiányosságok inkább a szakkönyvek területén vannak.
Több éve működik az idegen nyelvű könyvtárrészleg. Néhány szakterem kisebb kötetszámmal saját „mini könyvtárat” működtet.
Az1989-es rendszerváltás után Borsodi László nyugalmazott biológiatanár és Miklós József tanár úr szerkesztette az iskola évkönyvét.
2004. február 16-án nyitották meg a Miklós József emléktermet elhunyt tanárunk emlékére. A 2305 könyvből és más audió-vizuális eszközből álló hagyatékot az elhunyt testvérei adományozták az iskolának. Ugyanebben a teremben kap helyet a jelenlegi iskolai évkönyv szerkesztősége is.
Megjegyezendő, hogy a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulói is ugyanúgy vehetnek ki könyveket, mint a Márton Áron Gimnázium tanulói.
A számítógép használata megkönnyíti a könyvtárosi munkát főleg olyan anyagrészek kikeresésében a világhálón, amelyek nem találhatók meg a könyvtár állományában. Ha nagyon fontos témáról van szó, kinyomtatott példányban is kézhez kaphatják a tanulók. Ezeket a nyomtatványokat ugyanúgy vissza kell hozniuk, mint a könyveket, hogy többször és minél többen felhasználhassák.
A 2003/2004-es tanévben a következő újságokat, folyóiratokat rendelte meg az iskola:
Romániai Magyar Szó, Helikon, Erdélyi Napló, Korunk, Közoktatás, Művelődés, Hargita Népe, Luceafărul, Tribuna Învăţământului, Calculatoare şi Automatizări, PC World, Evrica – revista de fizică, Limba şi Literatura Română, Revista Bibliotecii Naţionale.
Magyarországról az elmúlt esztendőkben rendszeresen küldték a Tiszatáj, Forrás, Hitel, Természet világa és História című folyóiratokat. Az utóbbi két folyóirat küldése akadozik a 2004-es esztendőben.
Régi könyvekről
Az iskolai hajdani könyvtárának értékesebb anyaga a városi múzeumban található került. Ez a régi állomány 1100 kötetre rúg, ebből hét a XVI-XVIII. század közötti időszakban kiadott nyomtatványok, a többi része pedig XIX. századi.
A nyolcvan évnél régebbi könyvek és folyóiratok száma meghaladja a kétezret. A legrégebbi könyv a XVI. századból való. Csekély számban vannak XII-XVIII. és XIX. század eleji könyvek. Többsége XIX. század végi és XX. eleji, de jelentős részét XX. század elejéről származó könyvek teszik ki..
A régi könyvek a könyvtár legbelső termében találhatók.
Fontos személyek és szervezetek adománya az iskolai könyvtárnak
XIX. Század:Franklin Társulat Budapestről, Benkő Kálmán közreműködése által Pfeifer Ferdinánd és Tettey Nándor könyvkereskedők ajándékoztak könyvet a tanári könyvtárnak, Győri Iván tanár, Bakk Endre plébános, Bándi Vazul igazgató, Imets Fülöp Jákó kanonok és igazgató, Bajkó Péter honvédszázados, Molnár László, Fülei Lajos, Madách Aladár
XX. század: Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, Lampel cég Budapestről, Szemere Miklós, Ferenc Sándor, Budapesti Bencés Gimnázium, Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium
1949 után az iskola híres könyvtárát nemhogy gyarapították, hanem egy államilag összeállított tiltott könyvek jegyzéke alapján „kiselejtezték”. Ezt követő időszakban kevés ajándékkönyv jutott a könyvtárba. Inkább néhány szerző ajándékozott dedikált példányokat az iskolának. E fontos emberek közül kiemelkednek: Beke György, Szabó Gyula, Létay Lajos, Fodor Sándor,Méliusz József, Király László, Benedek Elek, Sütő András, Horváth Imre, Demény Lajos, Kántor Lajos, Benkő Samu, Kányádi Sándor, Nagy István.
XX. század vége – XXI század eleje:1990-es rendszerváltás után felgyorsulnak a könyvadományok. Magyarországi testvériskoláktól és más iskoláktól kapott könyvek segélyét követi más civil szervezetek és egyesületek adománya. Az iskola volt és jelenlegi tanáraiból, alkalmazottaiból és tanulóiból sokan ajándékozták meg az iskola könyvtárát értékes könyvekkel, gazdagítva annak meglévő állományát.
A külföldi és hazai adományokból néhány iskola, szervezet és személy kivételesen megemlítendő. Ilyen az Eötvös Lóránd Gimnázium, A Duna Televízió, az R.M.D.SZ, az R.M.P.SZ., a csíkszeredai Pedagógusok Háza, az újonnan létrehozott Sapientia egyetem, Dajbukát Gergely, Deutsch Tamás – Magyarország volt sportminisztere, Mádl Ferenc – a Magyar Köztársaság elnöke, Adrian Năstase – Románia miniszterelnöke, Kallós Zoltán néprajztudós, Vofkori László, Kozma Mária, Tánczos Vilmos, Lászlóffy Pál, id. Borsodi László, Borbély Gábor esperes, Faludy György, dr. Péterfy Zoltán.
A tankönyvraktárról röviden
2001 szeptemberéig az államtól kapott ingyenes tankönyvek csak az I-VIII. osztályokra vonatkoztak. Ezért számolódott fel a régi tankönyvraktár. A kiválogatott tankönyveket szöveggyűjteményeknek, példatáraknak használták az új alternatív tankönyvek megérkezéséig. Ezek tankönyvek új termet kaptak.
2003 őszétől részben visszaállították az ingyen tankönyveket – a IX-X osztályokban. A jelenlegi tankönyvraktár körülbelül 20. 000 kötetet számlál.
Kilátások a könyvtár modernizálására
Pályázat útján sikerült egy könyvtárosi programot nyerni és egy használt számítógépet szerezni. Az új tanévtől kezdve folyamatosan számítógépre visszük fel a könyvtár állományának nyilvántartását.
Borbé Levente, könyvtáros
KÖNYVÉSZET
1. Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Ballasi Kiadó,
Budapest, 1999.
2. Sávai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Ferences Nyomda és Könyvkiadó, Szeged, 1997.
3. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Pallas-Akadémia,Csíkszereda, 1994.
4. Fodor Sándor: A csíksomlyói ferences könyvtár kincseiről. Útravaló – 6. szám, Csíkszereda, 1991.
5. A gimnázium évkönyvei 1875-1995 között.
Kiegészítések és pontosítások a
Márton Áron Gimnázium könyvtárának történetéhez
A megyei könyvtár dokumentációs részlegén 5800 körül van bevételezve a volt gimnázium köteteiből. Többsége 1850 utáni kiadott könyvek és folyóiratok.
A dokumentációs részlegen az I jelzet a ferences gyűjteményt mutatja, míg a II a gimnázium volt könyvtárából fennmaradt könyveket. A volt ferences könyvtár köteteivel együtt közel 15000 kötetre rúg az állomány.
A múzeum állományában körülbelül 1100 kötet létezik volt gimnáziumi könyvtárából. A nagyon régi ferences könyvtár könyveinek, kéziratainak és folyóiratainak 80%-a elkülönítve szintén a múzeumba találhatók. Itt a legfiatalabb példányok XIX század elejére tehetőek.
A ferences rendház és a gimnázium régi könyvállományának zöme jelenleg megosztva, a következő intézményekben található:
Ferences könyvtár
- A csíksomlyói ferencesek felújított könyvtára
- Csíki Székely Múzeum ( régi, 1850 előtti állományok)
- Hargita Megyei Könyvtár dokumentációs részlege ( újabb kori, főleg 1850 utáni állományok)
Márton Áron Gimnázium könyvtára
- Márton Áron Gimnázium (régi, 1850 előtti állományok)
- Hargita Megyei Könyvtár dokumentációs részlege ( újabb kori, főleg 1850 utáni állományok)
- A Csíki Székely Múzeum (régi, 1850 előtti állományok)