A főtanfelügyelő évnyitó üzenete

Egy osztrák tankönyvben a következő történetet olvastam:
            Az apa el akart menni otthonról, de az autója nem akart indulni. Felmérgelődött és megsértette a feleségét, mondván, hogy nem finom a főztje. Az anya is felmérgelődött a rosszféle megjegyzésre, hiszen tudta, hogy ugyanolyan finomra főzte az ebédet, mint amilyennek szokta. A dühét a fiára engedte ki az által, hogy megszidta mondván, hogy nem jól pucolta meg a cipőjét. A fiú csodálkozott, mert most is pont úgy pucolta meg a cipőjét, mint máskor, és a haragját a húgán töltötte ki. Azt mondta, hogy ő vette el a ceruzáját, pedig a kislány nem is nyúlt hozzá. Erre fel a kislány kizavarta a kutyát a szobájából, pedig máskor mindig ott maradhatott vele. A kutya kiszaladt az udvarra és megharapta a macskát. A macska nagyott csodálkozott, mert a kutya eddig soha sem bántotta. Az apa meglátta a macskát az udvaron és meg akarta simogatni. De a macska megkarmolta a gazdáját. Az apa nagyon csodálkozott és hangosan megkérdezte a macskától: Mi van veled, macska, miért karmoltál meg?
            Kedves kis és nagy gyerekek, tisztelt felnőttek!
            Ez a kis olvasmány megérteti velünk, hogy sokszor hiányzik belőlünk a bátorság, a türelem és a készség, hogy elmondjuk egymásnak a problémáinkat, hogy megbeszéljük gondjainkat. Ha valami nem megy jól, könnyen ráripakodunk másokra, megsértjük azokat, akiket szeretünk, akik mindig segítenek, akik jóban-rosszban velünk vannak.
            Azt kívánom, hogy az új tanévben legyen türelmetek egymáshoz, segítsetek egymásnak, legyetek őszinték és ne kerüljétek az igazat. Arra kérlek, beszéljétek meg a kisebb-nagyobb gondjaitokat azokkal, akik titeket szeretnek, akiktől segítséget kaptok. Ezek lehetnek a szüleitek, jóbarátaitok, osztálytársaitok és nem utolsó sorban tanáraitok.
            Mindezek mellé kívánok nektek jó tanulást,  pedagógus-társaimnak, pedig eredményes új tanévet.
 
2012. szeptember 13.
Bartolf Hedwig