A környezet- és természetvédelmi előadások sorát a következő nap programjában egy denevérekről,azok ökológiai, természeti- és környezetvédelmi jelentőségét összegző előadás nyitotta.
Ezt az előadást, Dóczy Annamária a Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, a Hargita-megyei denevér-populációk kutatója és ismerője tartotta számos érdeklődő előtt. A tartalmas, érdekes előadás, lényegretörő, rövid és tömör kiemelésekkel kalauzolt végig azon a tartalmon, ami a denevérekkel kapcsolatos hiedelmekről, a denevérek „emlős-karrierjéről”, biológiájáról, és védettségük hangsúlyos szükségességéről szólt.A diákok érdeklődését jelezte az is, hogy jó néhány, érdekes kérdés is megfogalmazódott.
A következőkben Szabó Szilárd, környezetvédelmi szakember beszélt egy látszatra divatos témáról: Az élő bolygó - címmel .
Már az első néhány gondolat után kiderült, hogy tulajdonképpen egy rendhagyó értelemben megközelített tartalmon keresztül, nagyvonalúan elegáns és színvonalasan dokumentált környezetbe ágyazva, stílus és szakmaiság szerencsés összetalálkozása, újból sokakat gondolkodásra sarkallt! E szerint Földünk egy roppant összefüggő, és ugyanakkor törékeny egyensúlyban levő óriási, és mi több, intelligens rendszer! Geológiailag, geofizikailag, klimatológiai szempontból, a bio-, hidro- és atmoszféra vonatkozásában minden szinten messzemenően tettenérhető egyensúlyi hálózatban az ember (akár tetszik ez,akár nem! - tudomásul kell venni!) csupán bevándorló, hódító és szennyező gyakorlata révén a leginkább agresszor, kárt okozó komponens – rendszerelem!
Egyébként magunkról, környezeti szerepünkről mostanra már nagyon sok „ez-az” megfogalmazódott, azonban sem magunkat, sem a minket is „eltartó” bolygónkat nem akarjuk komolyan venni!
Az aznapi program zárásaként a résztvevő tanulók, Nagy Attila természetjárót, környezetvédelmi szakembert, túravezetőt hallgathatták mindarról, ami természetjárás, természetszeretet- és tisztelet, ami úgy kell része legyen életünknek, hogy benne maximálisan kedvünk telik, bekapcsolhat a jobbik énünk.
„Barangolás a Kárpátok bércein” címmel összefoglalást kaptunk képben, szóban arról az elképesztő gazdagságról, kincsről, amit hegyeink kapaszkodóin, a vízesések zuhatagai mellett, a Fogarasok „hópillérein” és keskeny gerincein egyensúlyozva, magaslatok hágóin erőnlétünket próbáratéve, Máramarostól a Cserna-völgyéig magunkénak tudhatunk.
Hol kezdődik és hol végződik a földrajzi ismeretek elsajátítása és gazdagítása, mit jelent, milyen érzés megtapasztalni annak szükségességét; mit kezdhetünk a töméntelen geológiai gazdagsággal, növény-, és állatismerettel (amennyiben van!); őseink történelmével; vagy éppen mit kell tudnunk arról, hogy hegyi túrázásra melyik a legalkalmasabb évszak, mit tegyünk, ha 2000 m feletti magsságban hirtelen tör ránk a vihar; vagy éppen miért van az, hogy minden tudásunk és felkészültségünk ellenére is, a többnapos túrára összecsomagolt zsák, akár 20-25 kg is lehet- hogyan segíthetünk rajta, magunkon?
A természetjárás, túrázás szokáskultúránk részévé kell válljon!
Ehhez kell felnőni, hiteles mintákat szerezni, meg kell tapasztalni a józan ítélőképesség és döntéshozatali készség jóleső érzését, ami mára – miért ne! – feltételezi a kizárólagos természetközeliség állapotát!
Minden előadónak ezúton is köszönjük az együttműködést!
Barta Mónika, biológiatanár
Július 25-én, 26-án, 29-én és 30-án 9 és 13 óra között szeretettel várjuk azon diákokat, akik felvételt nyertek iskolánk IX. osztályaiba.
.png)
Augusztus 26-29 között kémia táborra kerül sor, melyet iskolánkban szerveznek a Csíkszereda Városháza és a Márton Áron Egyesület támogatásában.